Retrovirális Biokémiai Kutató Laboratórium

Vezetője: 
Dr. Tőzsér József - egyetemi tanár, intézetvezető
Tagjai: 

Dr. Mótyán János András - tanársegéd
Dr. Mohamed Mahdi - tudományos segédmunkatárs

Golda Mária - PhD hallgató
Kassay Norbert - PhD hallgató
Gazda Lívia - PhD hallgató
Szojka Zsófia - PhD hallgató

Janics-Pető Szilvia - laboratóriumi asszisztens

Tóth Ferenc - vendégkutató
Bozóki Beáta - vendégkutató

Elérhetőségek

Dr. Tőzsér József:
tozser@med.unideb.hu

A kutató laboratórium honlapja:
http://lrb.med.unideb.hu/

A kutató laboratórium a Molekuláris Medicina Kutató Központ honlapján:
http://rcmm.dote.hu/research-groups/retroviral-biochemistry

 

 

A kutató laboratórium bemutatása

A Retrovirális Biokémiai Kutatólaboratóriumot 1992-ben alapította Dr. Tőzsér József.

Korábban a HIV proteázok specificitásának vizsgálatával foglalkozott Dr. Stephen Oroszlan laboratúriumában az Egyesült Államokban, az NCI-Frederick Cancer Research and Development Center Molekuláris Virológiai és Karcinogenezis Laboratóriumában. Az ezt követő években szoros együttműködés alakult ki a kutatócsoportok között, továbbá Dr. Irene T. Weber (Georgia State University) és Dr. John M. Louis (NIH) kutatócsoportjaival, a vad típusú és mutáns retrovirális proteázok specificitásának vizsgálata és karakterizálása területén.

A kutató laboratórium fő kutatási területe a retrovírusok életciklusának biokémiai és enzimológiai tanulmányozása (különös tekintettel a virális proteázok funkciójának és tulajdonságainak vizsgálatára) és retrovírus alapú génterápiás vektorok fejlesztése.

Korábbi kutatási témák

A kutató laboratórium fő kutatási területe a retrovírusok életciklusának biokémiai és enzimológiai tanulmányozása (különös tekintettel a virális proteázok funkciójának és tulajdonságainak vizsgálatára). Minden replikáció-kompetens retrovírus kódol virális proteázt. Az érett proteáz funkciója nélkülözhetetlen a replikációhoz.

A HIV-1 proteáz az AIDS betegek kezelése során alkalmazott antiretrovirális terápiák egyik legjelentősebb célmolekulája, számos proteáz inhibitort alkalmaznak a klinikai gyakorlatban. Azonban az inhibitorokkal szembeni rezisztencia kialakulásának oka a rezisztens proetáz variánsok gyors szelekciója. Számos proteáz esetében végeztek összehasonlító vizsgálatokat a proteázok specificitásának tanulmányozása céljából, melyek várhatóan hozzájárulhatnak olyan széles-spektrumú proteáz inhibitorok kifejlesztéséhez, amik számos retrovirális proteáz gátlására képesek, köztük a rezisztencia-mutációkat hordozó HIV-1 proteáz variánsok ellen is hatásosak.

Kutató laboratóriumunk munkatársai korábban elvégezték számos retrovírus, köztük a HIV-1, a HIV-2, a ló enkefalitisz anémia vírus (EIAV), a humán T-sejtes leukémia vírus (HTLV), a szarvasmarha leukémia vírus (BLV), a madár mieloblasztóma vírus (AMV) és a humán foamy vírus (HFV) proteázának biokémiai karakterizálását.

A retrovirális biokémiai kutató laboratórium munkatársai kollaborációban részt vesznek más kutatócsoportokkal közösen többek között az MHC és ErbB receptorok vizsgálatában (Dr. Szőllősi János, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet, Debreceni Egyetem), a szem anterior szegmensek proteolitikus rendszerének vizsgálatában (Dr. Berta András, Szemklinika, Debreceni Egyetem), valamint potyvírus proteázok karakterizálásában (Dr. David Waugh, NCI-Frederick, USA).

Kutató laboratóriumunkban korábban elvégeztük 11 retrovírus proteázának összehasonlító vizsgálatát, melyben a retrovírusok mind a hét nemzetségéből legalább egy tagja reprezentálva volt. A proteázok szubsztrát-specificitásának vizsgálatát szintetikus (a természetes és különböző pozíciókban egyszeresen módosított proteolitikus hasítóhelyeket reprezentáló) oligopeptid szubsztrát sorozatok segítségével végeztük.

Jelenlegi kutatási témák

Az 1-es és 2-es típusú humán immundeficiencia vírusok (HIV-1 és HIV-2) fehérjéinek vizsgálata mellett jelenleg is foglalkozunk más retrovírusok, köztük az egészségügyi kockázatot is jelentő 2-es és 3-as típusú humán T-sejtes leukémia vírusok (HTLV-2 és HTLV-3) proteázainak biokémiai karakterizálásával, valamint szklerózis multiplex asszociált endogén retrovírus (MSRV), LTR retrotranszpozon (Ty1 és Ty1), PEG10 (paternally expressed gene 10) és az ASPRV1 celluláris dimer aszpartil proteázok tanulmányozásával.

Sejtkultúrás kísérletekben vizsgáljuk az antiretrovirális terápiákban is alkalmazott proteáz inhibitorok hatékonyságát a HIV-2 proteáz esetében.

Kísérleteink célja többek között a tanulmányozott aszpartil proteázok aktivitásának és dimer stabilitásának vizsgálata, valamint in vitro összehasonlító gátlási vizsgálatok végzése

Célunk azon tulajdonságok azonosítása (hasonlóságok és különbségek felderítése), melyek befolyásolják a különböző inhibitorok hatékonyságát, valamint meghatározzák a retrovirális, retroelem és celluláris proteázok specificitását.

Dr. Benkő Szilvia kutatócsoportjával együttműködésben (Élettani Intézet, Debreceni Egyetem) részt veszünk olyan, a NOD-like receptor családba tartozó fehérjék vizsgálatában, melyeknek fontos szerepe lehet a veleszületett immunválaszok szabályozásában. A témában a közelmúltban publikáltuk a teljes hosszúságú humán NLRC5 (NOD-like receptor family CARD domain containing 5) fehérje homológ modelljeit, melyek a fehérje monomer és homo-heptamer szerkezeteit reprezentálják, valamint modelleztük a fehérje nyitott és zárt konformációjú állapotait egyaránt. Jelenlegi kutatásaink célja többek között, hogy a biokémiai kísérletek segítségével igazoljuk a homológ modellek helyességét.

A kutató laboratórium fő kutatási területe továbbá a retrovírus alapú génterápiás vektorok fejlesztése, ugyanis a retrovírusok a génterápiás alkalmazások fontos eszközei lehetnek, köszönhetően az életciklusukban nélkülözhetetlen szerepet játszó és igen nagy hatékonyságú integrációnak.       

Közlemények

A publikációs listát lásd a kutató laboratórium honlapján:
http://lrb.med.unideb.hu/publications

Címke: 
Kutatólabor